Hogyan uralják a nagyvállalatok az internetet? Az „Internet Halott” elmélet nyomában
Az internet egykor a szabadság és a korlátlan információáramlás szimbóluma volt. Egy hely, ahol a felhasználók szabadon megoszthatták gondolataikat, felfedezhették az új tartalmakat, és kapcsolatba léphettek másokkal. Azonban az utóbbi években egyre többen érzik úgy, hogy az internet már nem az a nyílt és demokratikus platform, aminek indult. Ennek egyik legismertebb kritikája az „Internet Halott” elmélet, amely azt állítja, hogy az internetet ma már főként algoritmusok, botok és nagyvállalatok által irányított mesterséges tartalmak uralják, és az emberi interakciók nagyrészt háttérbe szorultak.
De vajon valóban igaz ez az állítás? És ha igen, milyen hatással van ránk, akik nap mint nap az internetet használjuk?
Mi is pontosan az „Internet Halott” elmélet?
Az elmélet szerint az interneten egyre kevesebb a valódi, emberi felhasználók által létrehozott és fogyasztott tartalom. A digitális térben terjedő információk egy jelentős részét ma már automatizált botok, mesterséges intelligencia és algoritmusok generálják, és a felhasználók csupán passzív fogyasztókká válnak, akiket a nagyvállalatok által beállított algoritmusok irányítanak.
Ez az elmélet különösen 2021-ben vált népszerűvé, amikor egy névtelen poszt a 4chan fórumon azt állította, hogy az internet nagyrészt mesterségesen fenntartott tér, ahol a nagy techcégek irányítják az emberek számára látható tartalmakat, miközben egyre több hamis, automatikusan generált információ árasztja el a webet. Az elmélet persze vitatott, és sokan túlzásnak tartják, de néhány fontos tényező alátámasztja, hogy az internet ma már jelentősen eltér attól, amilyennek eredetileg megálmodták.
Miért vált népszerűvé az elmélet?
Az „Internet Halott” elmélet népszerűsége mögött több tényező is áll:
-
A közösségi média algoritmikus uralma
- A nagy közösségi platformok, mint a Facebook, Instagram, TikTok és Twitter/X, már nem kronológiai sorrendben jelenítik meg a tartalmakat, hanem algoritmusok válogatják ki azokat a posztokat, amelyeket nagyobb valószínűséggel fogsz kedvelni és megosztani.
- Ez sokszor polarizált tartalomhoz, álhírekhez és az információs buborékok kialakulásához vezet.
-
A botok térnyerése
- A cyberbiztonsági szakértők szerint az internetes forgalom közel 50%-át botok generálják. (Forrás: Imperva 2023-as jelentése)
- A közösségi médiában és a komment szekciókban rengeteg a bot által generált hozzászólás, amelyek politikai propagandát, marketinganyagot vagy akár dezinformációt terjesztenek.
-
Az AI által generált tartalmak terjedése
- Az olyan AI-modellek, mint a ChatGPT, Midjourney vagy DALL·E, képesek önállóan tartalmakat gyártani, amelyeket nehéz megkülönböztetni az emberek által írt szövegektől vagy készített képektől.
- Egy 2023-as kutatás szerint az interneten található írott tartalmak 40%-a már mesterséges intelligencia által generált lehet 2025-re. (Forrás: Goldman Sachs AI-jelentés, 2023)
-
A Google és a keresőmotorok manipulációja
- A Google találatai már nem feltétlenül a legrelevánsabb információkat mutatják, hanem fizetett hirdetések és SEO-optimalizált tartalmak kerülnek előtérbe.
- A nagy cégek dominálják az organikus keresési találatokat, míg a kisebb, független weboldalak hátrébb szorulnak.
Hogyan befolyásolja ez az elmélet az internethez való viszonyunkat?
A felhasználók egyre inkább úgy érzik, hogy az internet kevésbé szabad, és inkább egy algoritmusok által irányított tér, ahol a valódi emberi interakciók háttérbe szorulnak.
- Bizalomvesztés a digitális tartalmak iránt: A deepfake videók, az AI-generált hírek és a botok által írt vélemények miatt sokan már nem tudják eldönteni, hogy amit látnak, az valódi-e.
- A kreativitás elnyomása: Az egyéni tartalomgyártók egyre nehezebben érvényesülnek a nagy platformokon, mivel az algoritmusok az elköteleződés és a bevétel maximalizálására törekednek.
- A digitális „túlterheltség” jelensége: Az információáradat és a folyamatos reklámok miatt sokan érzik úgy, hogy az internet már inkább nyomasztó, mint hasznos.
Merre tovább?
Bár az „Internet Halott” elmélet sötét képet fest a digitális világ jövőjéről, nem minden veszve. A decentralizált technológiák (például a blokklánc, a Web3 és a fediverse rendszerek), valamint az alternatív, független platformok lehetőséget kínálnak arra, hogy az internet visszatérjen a szabadabb, felhasználóközpontú működéshez.
A következő fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a helyzet, és milyen szerepet játszanak benne a nagy technológiai cégek.
Az internet kezdeti célja és evolúciója
Az internet eredetileg a nyílt, szabad információcsere és a decentralizált kommunikáció eszközeként jött létre. Az 1960-as évek végén indult ARPANET projekt célja az volt, hogy a kutatók és tudósok távolról is megoszthassák egymással eredményeiket, elősegítve ezzel a tudományos együttműködést. Az ARPANET sikerét követően az 1980-as években további hálózatok csatlakoztak, kialakítva egy globális hálózatot, amelyet ma internetként ismerünk.
Az 1990-es és 2000-es évek fejlődése
Az 1990-es évek elején az internet robbanásszerű növekedésnek indult. A World Wide Web (WWW) és a Hypertext Transfer Protocol (HTTP) bevezetése lehetővé tette a felhasználók számára, hogy grafikus felületen keresztül böngésszenek weboldalakat, ami jelentősen növelte az internet vonzerejét a nagyközönség számára. Ekkor jelentek meg az első kereskedelmi internetszolgáltatók, amelyek hozzáférést biztosítottak a háztartásoknak is.
Az 1990-es évek végére és a 2000-es évek elejére az internet már nemcsak információszerzésre, hanem kommunikációra és szórakozásra is szolgált. Az e-mail, az azonnali üzenetküldők és a fórumok mellett megjelentek az első közösségi hálózatok is. 1997-ben indult a Six Degrees nevű platform, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy profilokat hozzanak létre, kapcsolatokat építsenek ki és üzeneteket küldjenek egymásnak. Bár a Six Degrees néhány év múlva megszűnt, alapot teremtett a későbbi közösségi média platformok számára.
A közösségi média és a nagy platformok térnyerése
A 2000-es évek elején számos új közösségi média platform jelent meg. 2003-ban indult a MySpace, amely gyorsan népszerűvé vált, különösen a fiatalok körében. A MySpace lehetőséget adott a felhasználóknak, hogy személyre szabott profilokat hozzanak létre, zenét osszanak meg, és kapcsolatba lépjenek másokkal. 2004-ben indult a Facebook, amely kezdetben egyetemi hálózatként működött, majd hamarosan globális platformmá nőtte ki magát. A Facebook innovatív funkciói és felhasználóbarát felülete révén gyorsan átvette a vezető szerepet a közösségi médiában.
Ezek a platformok nemcsak a felhasználók közötti kommunikációt forradalmasították, hanem új üzleti modelleket is bevezettek. A hirdetési bevételek és az adatalapú szolgáltatások révén a közösségi média óriásai hatalmas profitra tettek szert, miközben egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a globális információáramlásra és a társadalmi interakciókra.
Az internet eredeti, decentralizált és szabad szellemisége fokozatosan háttérbe szorult, ahogy a nagyvállalatok dominanciája erősödött. A közösségi média platformok és más technológiai óriások központosították az online tér jelentős részét, irányítva ezzel a felhasználók által elérhető tartalmakat és információkat. Ez a folyamat alapjaiban változtatta meg az internet működését és a felhasználók online tapasztalatait.
Az elmélet alaptézisei
A digitális tartalom központosítása
Az internet kezdeti, decentralizált struktúrája mára jelentős átalakuláson ment keresztül. A digitális térben néhány nagy technológiai vállalat, mint a Google, a Facebook (Meta), az Amazon és a TikTok, domináns szereplővé váltak, központosítva az online tartalmak jelentős részét. Ez a központosítás számos módon befolyásolja az információáramlást és a felhasználói élményt.
Hogyan uralják a nagy technológiai cégek az internetet?
Ezek a vállalatok különböző szolgáltatásaikkal és platformjaikkal behálózzák a mindennapi életünket, irányítva azt, hogy milyen információkhoz férünk hozzá, és hogyan kommunikálunk egymással.
-
Google: A világ internetezőinek 92%-a használja a Google keresőjét, Magyarországon ez az arány 97%. Emellett a cég vezető szerepet tölt be az online videómegosztásban (YouTube), az e-mail szolgáltatásokban (Gmail) és az online térképes navigációban (Google Maps)
.
-
Facebook (Meta): A Facebook a közösségi média piacának egyik legnagyobb szereplője, és tulajdonában van az Instagram és a WhatsApp is, amelyek szintén milliárdos felhasználói bázissal rendelkeznek. Ezek a platformok jelentős hatással vannak arra, hogy a felhasználók milyen híreket és információkat látnak nap mint nap.
-
Amazon: Az e-kereskedelem óriása nemcsak online vásárlási platformként ismert, hanem jelentős szereplő a felhőszolgáltatások terén is (Amazon Web Services), amelyek számos weboldal és online szolgáltatás alapját képezik.
-
TikTok: A rövid videók megosztására specializálódott platform villámgyorsan növekedett, különösen a fiatalabb generációk körében, és algoritmusai révén hatékonyan befolyásolja a felhasználók által látott tartalmakat.
Algoritmusok és manipuláció
Ezek a platformok összetett algoritmusokat alkalmaznak a tartalmak szűrésére és ajánlására, amelyek célja a felhasználói elköteleződés növelése és a hirdetési bevételek maximalizálása. Az algoritmusok azonban nemcsak a releváns tartalmak megjelenítésében játszanak szerepet, hanem hozzájárulhatnak az információs buborékok kialakulásához is.
A tartalomszűrés és az ajánlórendszerek hatása
Az algoritmusok személyre szabott tartalmakat kínálnak a felhasználóknak, figyelembe véve korábbi viselkedésüket, kereséseiket és interakcióikat. Bár ez növelheti a felhasználói élményt, ugyanakkor korlátozhatja az eltérő nézőpontokhoz való hozzáférést.
-
Filter bubble: Az algoritmusok által létrehozott “szűrőbuborék” jelenség azt eredményezi, hogy a felhasználók csak olyan információkkal találkoznak, amelyek megerősítik saját nézeteiket, kizárva az ellentétes véleményeket. Ez a jelenség hozzájárulhat a társadalmi polarizációhoz és a dezinformáció terjedéséhez
.
-
Ajánlórendszerek: Egy 2022-es tanulmány szerint a YouTube ajánlórendszere hajlamos olyan tartalmakat előtérbe helyezni, amelyek szenzációhajhász vagy félrevezető információkat tartalmaznak, mivel ezek nagyobb valószínűséggel generálnak kattintásokat és megtekintéseket
.
A valódi és hamis tartalom aránya
Az interneten található tartalmak hitelessége egyre nagyobb kihívást jelent, mivel a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek lehetővé teszik hamis információk és dezinformációk gyors és széleskörű terjesztését.
Az internetes botok, mesterséges intelligencia és generált tartalmak szerepe
-
Botok: Az online forgalom jelentős részét automatizált botok generálják, amelyek képesek kommentelni, megosztani és akár teljes beszélgetéseket folytatni, megtévesztve ezzel a valódi felhasználókat.
-
Mesterséges intelligencia: Az AI technológiák, mint például a szöveg- és képgeneráló rendszerek, lehetővé teszik olyan tartalmak létrehozását, amelyek nehezen különböztethetők meg a valóságtól. Ez kihívást jelent a dezinformáció elleni küzdelemben, mivel a hamis információk egyre kifinomultabbak és meggyőzőbbek.
-
Clickbait és dezinformáció: A figyelemért folytatott versenyben sok platform és tartalomkészítő alkalmaz clickbait címeket és szenzációhajhász tartalmakat, amelyek gyakran félrevezetőek vagy teljesen hamisak. Ez nemcsak a felhasználók megtévesztéséhez vezet, hanem aláássa a hiteles információkba vetett bizalmat is.
A digitális tartalom központosítása és az algoritmusok által vezérelt információáramlás komoly hatással van arra, hogy milyen információkhoz férünk hozzá, és hogyan értelmezzük a világot. A nagy technológiai cégek dominanciája és az automatizált rendszerek térnyerése miatt elengedhetetlen, hogy tudatosan és kritikusan viszonyuljunk az online tartalmakhoz, és törekedjünk a hiteles forrásokból származó információk fogyasztására.
A felhasználói élmény megváltozása
Az internet fejlődése során a felhasználói élmény jelentős átalakuláson ment keresztül. A kezdeti időkben a világháló egy nyílt és szabad tér volt, ahol a felhasználók aktívan hozzájárultak a tartalom létrehozásához és megosztásához. Azonban a technológiai óriásvállalatok térnyerésével és az algoritmusok dominanciájával az internet személyre szabása egyre inkább manipulációvá vált, az organikus tartalmak háttérbe szorultak a fizetett promóciók mögött, és a felhasználók passzív fogyasztókká váltak.
Az internet személyre szabása kontra manipuláció
A mesterséges intelligencia és a nagy adatbázisok elemzése lehetővé tette a vállalatok számára, hogy a felhasználók viselkedését, érdeklődési körét és preferenciáit részletesen megismerjék. Ennek eredményeként a tartalmak és hirdetések személyre szabása egyre pontosabbá vált. Bár ez elsőre előnyösnek tűnhet, hiszen releváns információkat kapunk, a valóságban ez gyakran a felhasználók tudtukon kívüli manipulációjához vezet.
Egy 2020-as dokumentumfilm, a Társadalmi dilemma rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia alapú személyre szabás hogyan manipulálja az embereket a hirdetési bevételek növelése érdekében. Például előfordulhat, hogy egy YouTube-videó megtekintése után órákig a platformon maradunk, mivel az ajánlórendszer folyamatosan olyan tartalmakat kínál, amelyek fenntartják az érdeklődésünket. Hasonlóképpen, a Facebookon egy provokatív linkre kattintva egyre extrémebb tartalmakhoz juthatunk, ami tovább növeli az oldalon töltött időt és az elköteleződést.
Organikus tartalom vs. fizetett promóciók
Az organikus tartalmak olyan bejegyzések, cikkek vagy videók, amelyeket a felhasználók természetes módon osztanak meg, és nem támogatják őket fizetett hirdetésekkel. Ezzel szemben a fizetett promóciók olyan tartalmak, amelyek megjelenését anyagi ráfordítással növelik, hogy szélesebb közönséghez jussanak el.
Az organikus forgalom előnye, hogy hosszú távon fenntartható és növeli a márka hitelességét. Ugyanakkor időigényes folyamat, és nehezebben mérhető az eredménye. A fizetett forgalom gyors eredményeket hozhat, pontosan célozható, és részletes elemzéseket biztosít a kampányok sikerességéről, azonban költséges lehet, és csak addig hatékony, amíg a büdzsé tart.
A közösségi média platformok algoritmusai előnyben részesítik a fizetett tartalmakat, így az organikus posztok elérése jelentősen csökkent az elmúlt években. Ennek következtében a vállalatok és tartalomkészítők kénytelenek hirdetésekre költeni, hogy elérjék célközönségüket.
A felhasználók egyre passzívabb fogyasztók, nem aktív tartalomkészítők
Az internet korai szakaszában a felhasználók aktívan részt vettek a tartalom létrehozásában és megosztásában. Blogok írása, fórumokon való részvétel és saját weboldalak készítése mindennapos tevékenységnek számított. Azonban a közösségi média platformok térnyerésével a felhasználói viselkedés megváltozott.
A platformok algoritmusai úgy vannak kialakítva, hogy maximalizálják a felhasználók által az oldalon töltött időt és az interakciók számát. Ennek eredményeként a felhasználók egyre inkább passzív fogyasztókká válnak, akik az algoritmusok által kiválasztott tartalmakat fogyasztják, ahelyett hogy saját tartalmat hoznának létre. Ez a tendencia hozzájárul a kreativitás és az önkifejezés csökkenéséhez, valamint a homogenizált tartalmak elterjedéséhez.
Összességében az internet személyre szabása és a fizetett promóciók dominanciája jelentős hatással van a felhasználói élményre. A manipuláció és a passzív fogyasztás előtérbe kerülése miatt fontos, hogy tudatosan és kritikusan viszonyuljunk az online tartalmakhoz, és törekedjünk az aktív részvételre a digitális térben.
Kritikus nézőpontok és ellenérvek
Valóban „halott-e” az internet, vagy csak átalakul?
Az „Internet Halott” elmélet azt sugallja, hogy az internet elvesztette eredeti, emberközpontú jellegét, és ma már főként automatizált rendszerek és nagyvállalatok uralják. Bár igaz, hogy a mesterséges intelligencia és a botok szerepe növekszik az online térben, ez inkább az internet evolúciójának része, mintsem annak „halála”. Az online környezet folyamatosan alkalmazkodik az új technológiákhoz és felhasználói igényekhez, ami természetes fejlődési folyamat.
A decentralizált internet és a Web3 lehetőségei
A centralizációval kapcsolatos aggodalmakra válaszul megjelent a Web3 koncepciója, amely a decentralizált internet új generációját képviseli. A Web3 célja, hogy visszaadja a felhasználóknak az irányítást adataik és online tevékenységeik felett, kihasználva a blokklánc technológia és a decentralizált alkalmazások (dAppok) előnyeit. Ezáltal csökkenthető a központosított platformok dominanciája, és növelhető az átláthatóság és a biztonság az online térben.
A nyílt forráskódú és alternatív platformok szerepe
A decentralizáció iránti törekvés részeként egyre több nyílt forráskódú és alternatív platform jelenik meg, amelyek célja a felhasználói szabadság és adatvédelem növelése. Például a Mastodon és a Fediverse olyan közösségi hálózatok, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy saját szervereket futtassanak és közvetlenül kapcsolódjanak egymáshoz, elkerülve a nagyvállalatok közvetítését. Ezek a platformok elősegítik a közösségek önállóságát és a tartalmak feletti kontroll visszaszerzését.
Összegzés
Bár az internet jelenlegi állapota számos kihívást és aggodalmat vet fel, különösen a centralizáció és az automatizált tartalmak térnyerése kapcsán, fontos felismerni, hogy az online tér folyamatosan fejlődik. A decentralizált technológiák és a nyílt forráskódú platformok megjelenése reményt ad arra, hogy az internet visszatérhet eredeti, felhasználóközpontú értékeihez, biztosítva a szabadságot és az átláthatóságot mindenki számára.
Következtetés és kilátások
Az „Internet Halott” elmélet által felvetett problémák – a nagyvállalatok dominanciája, az algoritmusok manipulációja és a digitális tartalom egyre növekvő automatizációja – alapjaiban változtatták meg az online tér működését. Az internet már nem az a nyílt, szabad, közösségi hálózat, mint amilyennek eredetileg megálmodták. De vajon valóban halott-e az internet, vagy csak egy új korszakba lépett?
Miközben a jelenlegi folyamatok kihívásokat jelentenek, nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőbeli lehetőségeket sem. Az internet jövője ugyanis nemcsak a nagy technológiai vállalatokon múlik, hanem azon is, hogy a felhasználók és a társadalom milyen irányba terelik ezt a fejlődést.
Hogyan befolyásolja ez a jelenség az internet jövőjét?
Az internet jelenlegi állapota azt mutatja, hogy a központosított digitális ökoszisztéma egyre inkább monopolizálódik. A Google, a Meta, az Amazon és más technológiai óriások folyamatosan növelik befolyásukat az adatáramlás felett. Ez több szempontból is veszélyt jelent:
- A szólásszabadság csökkenése – A platformok saját szabályaik szerint moderálnak, és algoritmusaik döntik el, hogy milyen tartalmak láthatók. Az álhírek és propaganda kiszűrése fontos, de a moderáció néha túlzott, így cenzúrához vezethet.
- Digitális megfigyelés erősödése – A nagyvállalatok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználókról, amelyeket célzott hirdetésekre és viselkedéselemzésre használnak fel. Egy 2023-as jelentés szerint a Google évente több mint 39 exabájt adatot dolgoz fel, amely az emberiség által valaha létrehozott összes könyv tartalmának sokszorosát jelenti (source).
- A független tartalom háttérbe szorulása – Az algoritmusok előnyben részesítik a nagy médiacégek és hirdetők tartalmait, miközben a kisebb, független alkotók és blogok nehezebben jutnak el a közönséghez.
De vajon van-e kiút ebből az algoritmusok által uralt, manipulált világból? Sokan úgy vélik, hogy a decentralizáció, a szabályozás és az alternatív platformok lehetnek a kulcsok az internet megmentéséhez.
Lehetséges megoldások: decentralizáció, szabályozás, alternatív platformok
1. Decentralizáció – A Web3 és a blokklánc jövője
A Web3 az internet következő generációját ígéri, amelyben az irányítás nem néhány nagyvállalat kezében összpontosul, hanem a felhasználók és a közösségek kezében marad. A blokklánc-technológia révén decentralizált alkalmazások (dAppok) jöhetnek létre, amelyek kiküszöbölik a közvetítők szükségességét.
Néhány ígéretes példa:
- IPFS (InterPlanetary File System) – Egy decentralizált fájlmegosztó rendszer, amely kiküszöböli a központosított szerverek szükségességét.
- Brave böngésző és BAT token – Egy olyan alternatív böngésző, amely nem követi a felhasználókat, és lehetőséget ad a reklámok blokkolására.
- Ethereum-alapú közösségi platformok, mint például a Minds vagy a Lens Protocol, ahol a felhasználók maguk dönthetnek adataik sorsáról.
A Web3 jelenleg még gyerekcipőben jár, és számos technológiai akadályt kell leküzdenie, de hosszú távon nagy szerepe lehet az internet újjászervezésében.
2. Szabályozás – Az internet új „törvénykönyve”
A nagy technológiai vállalatok hatalmának csökkentéséhez szigorúbb adatvédelmi és versenyjogi szabályozásra van szükség. Az EU például már lépett ezen a téren a GDPR bevezetésével, amely a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi szabályozása. 2023-ban életbe lépett a Digitális Szolgáltatásokról Szóló Törvény (DSA) is, amely megköveteli a nagy platformoktól, hogy átláthatóbbá tegyék algoritmusaikat, és jobban fellépjenek az álhírek ellen (eur-lex.europa.eu).
Ezenkívül egyre nagyobb figyelem irányul a Big Tech monopóliumának megtörésére. Az Egyesült Államokban például az FTC (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) antitröszt-eljárásokat indított az Amazon és a Google ellen a piaci verseny torzítása miatt.
3. Alternatív platformok – A közösség által irányított internet
A nyílt forráskódú, decentralizált alternatívák egyre nagyobb teret nyernek a hagyományos közösségi platformokkal szemben.
- Mastodon – Egy decentralizált közösségi média platform, amely a Twitter alternatívájaként működik, de nem egyetlen cég irányítja, hanem független szervereken futtatják.
- Fediverse – Egy olyan ökoszisztéma, amely lehetővé teszi a különböző közösségi platformok közötti átlátható és nyílt kommunikációt.
- Signal és Telegram – Titkosított üzenetküldő alkalmazások, amelyek nagyobb adatbiztonságot és magánélet-védelmet kínálnak, mint a hagyományos platformok.
Ezek az alternatívák ugyan még nem váltak tömegesen népszerűvé, de egyre több tudatos felhasználó keresi a Big Tech vállalatoktól független megoldásokat.
Felhasználói felelősség és tudatosság
Bár a decentralizáció és a szabályozás fontos lépések, végső soron a felhasználói tudatosság és felelősségvállalás is kulcsszerepet játszik az internet jövőjében.
- Kritikus gondolkodás: Ne fogadjunk el minden információt kritikátlanul, hanem ellenőrizzük a forrásokat.
- Adatvédelem tudatosítása: Használjunk titkosított kommunikációs eszközöket, és minimalizáljuk az online követés lehetőségét.
- Független platformok támogatása: Ha van lehetőség, használjunk alternatív közösségi médiát és böngészőket, amelyek nem a felhasználói adatok értékesítésére építenek.
Összegzés
Bár az „Internet Halott” elmélet rávilágít az online térben zajló problémákra, az internet nem halott – csak jelentős átalakuláson megy keresztül. A kérdés az, hogy milyen irányba fejlődik tovább: egy még inkább központosított, algoritmusok által irányított tér lesz, vagy sikerül visszatérni a decentralizációhoz és az eredeti szellemiséghez? A változás nemcsak a technológiai fejlődéstől és a szabályozásoktól függ, hanem attól is, hogy mi, felhasználók, milyen döntéseket hozunk.
